Börcsök öregasszony, tündér, gyerek, érett nő, férfi, boszorkány, maga az   Iglic. Mesék sztárja, aki egyetlen akaratvillantással kiléphet iglicségéből, hogy más bőrébe bújjon.
Az előadás nagy részében főként a más bőre látható, az iglicség a másság, az ismeretlen, az idegen szép mesei metaforája párszor beemel minket saját világába.

Börcsök szánalmas és félelmetes Iglic, vonzódik és retteg tőle az a két lány, akit már és még nem kapott meg. Az átalakulás bravúrhalmaza mellett Börcsök játékának legizgalmasabb vetülete, hogy egyszerre játszik az őt értőnek, Josie-nak, és az őt nem értőnek, Lilynek. Játszik az értésről és a nem értésről...

Jákfalvi Magdolna - Színház

 

Eleddig főleg külföldi előadásokon életem át hasonlót, amikor a "minek az egész" kérdésre adható válasz egyetlen szóba sűrűsödött: a színészért. Lusta sztereotípiák után fölszabadító a különleges munkadarabbá cizellált szaktudás. Nem kell címkével ellátni, nevetséges minden erőlködés, amely kimutatni véli, mitől határolódik el Börcsök színészete; épp az teszi erőssé, amit magába sűrít az ősi "sámántechnikától" az idült lélektani realizmuson át a legjobb bohócok, kintornások, tűznyelők és lefúrt lábú szavalóművészek fogásaiból.

Koltai Tamás - Élet és Irodalom