A Szűz: Angela Vicario, aki már nem szűz, ezért újdonsült férje visszaviszi az anyjához. A Hulla: Santiago Nasar, akit Angela mint elcsábítóját nevez meg, ezért a lány testvérei megölik. A Püspök: a gyilkosság napján a Karib-tengeri falu életét feldúló nagytiszteletű látogató, akinek a hajója a felfokozott várakozások ellenére ki sem köt a parton. A Kések: már jó fél nappal a tett előtt körbemutogatott bűnjelek, amelyeket azonban senki nem vesz elég komolyan. A bűnöst megölni kínos kötelesség, amelytől csak úgy lehetne szabadulni, ha valaki megakadályozná a tettet. De nem akad senki, aki útját állná a tragédiának. Pedig talán nem is Santiago Nasar a tettes.

Gabriel García Márquez stílusa - és Forgách András színpadi adaptációja - jól áll a Stúdió "K"-nak. A mozaikkockákból összeillesztett, párhuzamos szálakon futó elbeszélés színpadra állításának kedvez az a játékmód, amelyben kiemelt szerep jut a stilizálásnak, a miliőteremtésnek, a játékosságnak, és amely a nézői fantázia alkotó együttműködésére alapoz.

Fodor Tamás jóvoltából számtalan apró csodát láthatunk. A tucatnyi szereplő mozgatásával, képekbe rendezésével varázsütésre rajzol helyszíneket. Hétköznapi tárgyak lényegülnek át tökéletes kellékké: így lesz volánná egy megcsavart porszívócső, be is ülnek mögé az utasok, fel is bőg a motor (mármint a porszívóé), így jelenik meg néhány lelógó kendő félrehajtásával az arab árus, és már a bazárban vagyunk. Fantasztikus, ahogy a hosszú évtizedek után a menyasszonyához visszatérő Bayardo a kezébe adott egyetlen bottal a szemünk előtt öregszik meg. Megrázóan "valódi" a máskor oly suta színi gyilkosság is, ahogy a fivérek stilizált játékukban ritmikusan döfködik a padlót. Nagyszerű, elemelt játék a boncolás is...

Perényi Balázs - Zöllye