(Sajtóközlemény, 1999. szeptember 27.)

 1999. szeptember 27-én, hétfőn délután Bakonyi Éva, a Soros Alapítvány igazgatója és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti vezetője átadta a békásmegyeri Zemplén Győző utcai új játszóteret a gyerekeknek.

A nagy sikerrel működő Gyűrű utcai játszótér után immár a második bekerített, korcsoportonként elkülönülő területekből álló, éjjel-nappal őrzött, mosdóval, pelenkázóval, játékkölcsönzővel felszerelt, modern játékpedagógiai szemléletű játszótér született meg Békásmegyeren. A Soros Alapítvány 10 millió forinttal támogatta az első, s további 20 millió forinttal a második játszótér megépülését. Később Budapest Főváros és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata után a Szociális és Családügyi Minisztérium és az Ifjúsági és Sportminisztérium is a támogatók sorába lépett.

A játszótér program arra irányul, hogy a szociálisan terhelt lakóterületeken élő gyerekek a lakáson kívül töltött szabadidejüket tartalmasan tudják eltölteni. A játékon keresztül olyan primer prevenciós feladatokat is el lehet látni, amelyeket a megjelölt célkörnyezetben minden más intézmény csak igen komoly erőfeszítések árán, és úgy is csak kis hatékonysággal tudna felvállalni. A gyerekek ide önként, örömmel jönnek be, a játékon keresztül sokkal fogékonyabbak, ezáltal lényegesen tartósabb, értékesebb eredmények érhetők el.

A játszótéren folyamatosan jelen levő szakemberek egyik alapvető feladata a gyerekeken keresztül a családok helyzetének megismerése. A játszótér, mint intézmény közvetítheti a család problémáit szakellátást végző intézmények felé (pl. családsegítő, gyermekjóléti szolgálat).

A munkatársak együtt játszanak a gyerekekkel, képviselik a játszótér normáit, házirendjét. Közös játékokat, programokat szerveznek (játékversenyek, rajzpályázat, társasjátékok, vetélkedők stb.), amelyekbe a szülőket is bevonják. Kiemelten odafigyelnek azokra a gyerekekre, akik külön törődést igényelnek.

Ezeken a játszótereken tilos a dohányzás, háziállatot, alkoholt bevinni tilos. A házirend fontos, kimondott célja az is, hogy ez a hely  jól megkülönböztethető legyen a többi játszóhelytől.

A játszótéren egy fedett, fűthető játszóház is működik. Az ingerszegény környezetben élő, illetve a sokszor agresszív ingerekkel terhelt gyermekek számára nélkülözhetetlenek a feszültség- és súrlódáscsökkentő tevékenységek. A közösség építését is szolgáló környezetben szervezett játékok pedig a deviáns viselkedésformák kialakulásának veszélyét csökkentik.

Az első játszótér 1998. júliusában, a játszóház pedig 1998. decemberében nyitotta meg kapuit Békásmegyeren. Mára már naponta mintegy négyszáz gyermek és szülő játszik, beszélget a háromezer négyezetméteres békásmegyeri játszótéren.

Első lépésben Budapest egyik legnagyobb és lakótelepekkel teli kerületében legalább öt játszótér épül majd fel. Ezeken a játszótereken látható lesz, milyen változásokat hozhat egy generáció életében ha "játszva nő fel". A modell kísérlet alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szeretné a kormányt megnyerni a program országos méretűvé szélesítéséhez. A tervek szerint 2000-ben induló országos játszótér program elsősorban a lakótelepeket és a sűrűn lakott, rossz szociális adottságokkal rendelkező településeket vagy településrészeket részesítené előnyben.

Ma egy közepes méretű (2-3000 m2-es) játszótér felépítése kb. 30-50 millió forintba kerül. Az üzemeltetés évi 7-10 millió forint. Ez tartalmazza a játszótér karbantartását, az üzemeltetés költségeit, a játszótér őrzését és a pedagógusok, szociális munkások bér és közterheit. Az állami költségvetésből biztosított normatív támogatás célja azoknak a többletfeladatoknak a finanszírozása, ami a játszóteret a park szintjéről a gyermekintézmény szintjére emeli.

A "játszótér-játszóház program" természetesen nem lehet minden lakótelepi és egyéb társadalmi probléma megoldása, csupán alternatíva, hogy lehet másképp is.